Ünnepeink és mindennapjaink

Óvodai  mindennapjaink

Az iskolai munkához sokoldalúan fejlett gyermeki személyiségre van szükség. A jártasságok, készségek, képességek és megfelelő ismeretek eléréséhez változatos tevékenységek nyújtanak lehetőséget. A gyermekek kétnyelvű kommunikációját  beszédfejlődését és szókincsét a versek, mesék, mondókák tanulása, hallgatása segíti. A zenei és ritmusfejlesztési feladatokat az ének foglalkozásokon oldjuk meg, amelyek során a magyar és a német zenei hagyományokkal is ismerkedünk. A természeti és a társadalmi ismereteket,  valamint a hozzájuk kapcsolódó matematikai fogalmakat a ”környezet komplex megismerése" foglalkozások során szerzik a gyermekek. Az esztétikai érzéküket, a kézügyességüket, a díszítőérzéküket a vizuális nevelés keretében rajzolással, gyurmázással, festéssel, vágással-ragasztással fejlesztjük. Valamennyi foglalkozási ág segíti a figyelem, az emlékezet, képzelet és az értelmi nevelés feladatainak megoldását.

Sváb hét a Mosolyország óvodában

A nemzetiségi nevelés kiemelten fontos feladata a magyar hagyományok, szokások felidézése mellett, hogy a Vecsést újratelepítő őseink szokásait, tradícióit megismertesse a felnövekvő generációkkal, segítse azok ápolását, megőrzését. Ezek a sváb hagyományok átszövik az élet minden területét, hiszen az öltözködés, táplálkozás, lakáskultúra, irodalom, zene és tánc valamint a családok megélhetését biztosító káposztasavanyítás, mind a régi szokások továbbadásából táplálkoznak, a hagyományőrzés fontos területei.
A Mosolyország óvoda fiatal nemzetiségi óvónője, Vasadi Annamária a sváb hét ötletével segítette a német nemzetiségi munkaközösség munkáját és megszervezte, hogy ezen a héten koncentráltan irányuljon a figyelem a sváb hagyományok megismertetésére és a gyerekek tevékenyen vegyenek részt a hagyományőrzésben. A hét 1-1 napján, március 5-9. között kiemelten foglalkoztak a fenti tradíciókkal.
Hétfőn Vecsés jelképével, a káposztával foglalkoztak, hiszen a megélhetés a legfontosabb a családok életében. A Nagymarosi család savanyítójában csoportonként ismerkedtek meg a gyerekek a káposzta savanyítás lépéseivel, a feldolgozás eszközeivel és azzal, hogyan készítik elő az eladásra szánt árut. A savanyú káposzta és Vecsés egyszerre jelenik meg mindenki gondolataiban, ha bárhol az országban említésre kerül. Ezért idestova 12 éve minden szeptemberben a Káposztafeszten ünnepeljük ezt a növényt és a főzőversenyen a káposzta mindenféle felhasználási formájával megismerkedhetnek a feszt látogatói és a zsűritagok, hiszen köztudott a savanyú káposzta magas C-vitamin tartalma és jó élettani hatása. A savanyítóban tett látogatás mellett a gyerekek káposztáról szóló énekeket, körjátékokat énekeltek, káposztás verseny játékokat játszottak.
Kedden az öltözködésen, hajviseleten volt a hangsúly. A nevelőtestület tagjai népviseleti ruháikban divatbemutatót tartottak a gyerekeknek, ismeretet nyújtottak a ruhadarabok nevéről, a szólásokat segítettek értelmezni: pl „mit jelent az, hogy „bekötik a fejét”, a gyerekek ragasztással népviseletbe öltözött babákat készítettek, valamint előkészített népviseleti baba segítségével egyéni fotókat is készítettek.
Szerdán az étkezési szokások, sváb ételek megismerése következett. A káposztasavanyítás az év minden napjára adott feladatot, ezért a háziasszonyok a gyors, célszerű és a takarékos főzés hívei voltak. A szép terményeket kiválogatták a piacra, ezért a kisebb méretű krumplit héjában a sparhert sütőjében megsütötték a szalonnához, kocsonyához, illetve héjában megfőzve ecetes-hagymás krumpli salátát készítettek /ugyanígy az ecetes-hagymás zeller saláta is kedvelt volt/. A káposztás ételek mellett a krumplis ételek szerepeltek leggyakrabban: a krumplis tésztát flekninek megsütötték zsírban, illetve megfőzték gombócnak. A hét folyamán tészta, főzelék váltották egymást, hús legtöbbször csak vasárnap került az asztalra. Nagyon jellegzetes a babos tészta: a bablevesből kivettek megfőtt babot, összetörték, zsíron átpirították és kifőtt tésztával összekeverték. Ezt a tésztát a gyerekekkel együtt elkészítették és megkóstolták. Az ünnepekre gyakran tradicionális ételeket készítettek, ilyen pl. a sült májgombóc - levesbetét az ünnepi húslevesekbe.
Csütörtökön folytatódott a hagyományos ételek megismerése, mint például a rétes. A rétes evés a farsang zárásához kapcsolódik. Vecsésen hamvazó szerdán bolond esküvőket és téltemetést tartottak, ilyenkor a fiatalok felkeresték a lányos házakat, hogy utoljára bálozzanak, bolondozzanak a böjt előtt. Erre az alkalomra készült a sokféle rétes, a töltelék nem csak édes lehetett, csináltak káposztás, savanyú káposztás és krumplis rétest is a bolond szerdára /närrischer Mittwoch/. A szokás megismerése után a gyerekek gyurmából készítettek rétest a babáknak.
Pénteken a zene és a tánc kapott főszerepet. Vecsésen nagy hagyománya van a fúvószenének és a hozzákapcsolódó táncoknak, mint a polka, keringő, landler. Létezik egy jellegzetes tánc, a vecsési táncok - ami egy több táncból álló egység: a néma tánc, a tulité, a 7 lépés, a mazurka, a mars - ezeket a bálokon is egymás után játsszák a zenekarok. A felnőttek segítségével a gyerekek örömmel kapcsolódtak be ezeknek a táncoknak a gyakorlásába. Ebéd előtt még irodalmi élményben is részesültek a gyerekek, hiszen magyar - német kétnyelvű bábelőadás következett: Backe, backe Küchelein címmel.
Ez a hét nagyon tanulságos volt gyereknek, felnőttnek egyaránt, hiszen nagyon tevékenyen, élményszerűen vettek részt az egyes témák feldolgozásában. A lakáskultúra megismerésére a Tájházban van lehetőség, hiszen átadása óta már meglátogatták a gyerekcsoportok és az ismereteket minden évben felfrissíthetik. A sikeres sváb hét után további eredményes nevelőmunkát kívánok!

Ináncsi Zsigmondné
német nemzetiségi óvodapedagógus